A munkahelyi balesetek 90%-ánál a láb vagy a kéz sérül meg, és az esetek 75%-ában azért történnek a sebesülések, mert a dolgozók felszerelése nem felelt meg a biztonsági követelményeknek. A sérülések a munkásnak és a munkáltatónak egyaránt rossz. Az egyik fél megsérül és nem tud munkát végezni, a másik fél pedig a kieső munkaórák miatt kerül hátrányos helyzetbe.
Felmérések szerint az esetek 80%-ában a láb sérülését egy 13,5 kg-nál nem nehezebb tárgy okozza. Ez előidézethet ideiglenes, de akár maradandó károsodást is. Minél többet kell egy munkahelyen mozogni, annál nagyobb a kockázat. A legjobb módszer a balesetek elkerülésére a megelőzés. Ennek leghatékonyabb eszköze a megfelelő munkavédelmi cipő kiválasztása és a munkahelyi protokollok felülvizsgálata.
A láb felépítése és sérülései
Az emberi láb több csontból, ízületből, izomból, inakból álló, igen precíz szerkezet. Az emberi láb szerkezete a kézhez hasonló: lábtőből, lábközépből és ujjakból áll. A kézzel ellentétben egy kevésbé mozgékony, ám annál jóval stabilabb szerkezet jellemzi. A láb csontos felépítésében számos kisebb-nagyobb csont vesz részt, melyek alakja igen változatos (csöves és szabálytalan alakú csontok). A lábtő alkotásában résztvevő csontok: talus (ugrócsont), calcaneus (sarokcsont), naviculare (sajkacsont), cuneiformis-ok (ékcsontok), cuboideum (köbcsont). A lábközép alkotásban csöves csontok vesznek részt (metatarsus-ok). A lábujjak felépítése hasonló a kéz ujjaihoz, így ezek is ujjpercekből állnak.
A munkahelyen észlelt leggyakoribb lábsérülések a törött csontok, a szúrt sebek, a zúzódások, a szakadások (ízom-, ín- és szalagszakadás) a csonkulásos sérülések, az égési sérülések, a hipotermia és az áramütés.
Általánosságban elmondható, hogy a munkahelyi vagy a feladatkörből adodó sérüléseket az alábbi esetek okozhatják:
- A leeső nehéz tárgyak összetörhetik a munkás lábát, pl. leeső vasrudak törött csontot eredményezhetnek.
- Ha a munkás vegyi anyagokkal dolgozik megfelelő vegyvédelmi felszerelés nélkül, az égési sérülésekhez vezethet.
- A nagyfeszültségű áram áramütést okozhat.
- Ha a munkás szélsőséges hideg hőmérsékleten dolgozik és nem visel megfelelő hőtartó felszerelést, hipotermia vagy fagyási sérülés történhet.
- Csúszós felületeken történő esések.
- Éles tárgyak okozta szúrt sebek.
- Hosszabb ideig tartó egyhelyben állás lábsérülésekhez vezethet.
Egyéb sérülésforrások: a láb beszorul valamilyen tárgy köz, pl.: raklap gerendái közé, pakolás közben lehulló nehéz tárgyak, dobozok, mozgó járművek, pl.: targoncák, nehézgépek kezelése, éles vágóeszközök, pl.: láncfűrészek, elektromos vezetékek, rossz világítás, rossz látási viszonyok, nem megfelelő munkavédelmi cipő, pl.: túl nagy.
Környezeti veszélyek
Folyamatos munkahelyi kockázatértékelést kell végezni annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a meglévő veszélyeket, amelyek nagy valószínűséggel okoznak sérüléseket. A standard rutin részeként azonosítani kell a kockázati tényezőket.
A veszély azonosításának elvégzése során az alábbi technikák bármelyike alkalmazható, beleértve a vizuális megfigyelést és a feladatelemzést. A vizuális megfigyelés az egész munkahelyen végzett ellenőrzést jelenti, amelly a veszélyeket lehet megállapítani. A lábkárosodás számos tényezőtől függ: a feladatkörtől, az iparág fajtájától, a munkavállaló kompetenciájától és a munkakörnyezetettől, ahol a tevékenység folyik.
A feladatelemzési módszert a lábsérülési kockázatok értékelése során is fel lehet használni. Például ha a munkásnak valamit emelnie vagy mozgatnia kell, akkor a veszélyek feltérképezéséhez ismerni kell a mozgatni kívánt árut, a munkakörnyezetet és a felszerelést, amiben a munkát végzi. Ha az anyag mozgatása csúszós vagy kemény, durva felületen történik, a lábbeli típusát megfelelően kell kiválasztani.
A veszély azonosításának másik módja a gyártói ajánlások követése. Akik ugyan olyan munkakörben ugyan olyan munkát végeznek, ugyan olyan cipőt hordhatnak. De ha a körülmények eltérőek, pl.: az egyik munkás magasfeszültségű vezetékek mellett dolgozik, míg a másik valamilyen kémiai anyaggal, akkor értelemszerűen nem hordhatnak ugyan olyan munkavédelmi cipőt.
A munkásokra leső veszélyek
Miután azonosítottuk a környezetben rejlő veszélyeket, a következő lépés annak meghatározása, hogy az adott helyzetekben lévő munkások milyen kockázatoknak vannak kitéve. A útépítéseken dolgozók napfénynek és hőnek vannak kitéve, így számukra a lélegző lábbelik a megfelelőek. Ezzel ellentétben a magasban dolgozóknak, mint pl.: a tetőfedőknek, festőknek és építkezésen dolgozóknak tapadásbiztos cipőt kell viselniük. A vegyi anyagokkal dolgozóknak, akik pl.: vegyi raktárakban vagy kénbányákban vannak, kémiailag ellenálló biztonsági cipőt kellene hordaniuk. Ha valamilyen áramforrás mellett dolgozik az ember, akkor egy jól szigetelő munkavédelmi lábbelire van szükség.
A megfelelő munkavédelmi cipő kiválasztása
Minden, a munkához kapcsolódó kockázatot meg kell vizsgálni a lábbeli egyedi követelményeinek meghatározása érdekében. A műhelyekben, raktárakban, építkezéseken vagy a mezőgazdaságban dolgozóknak megfelelő acélbetéttel ellátott lábbelit kell viselniük. A laboratóriumban dolgozó embereknek zárt lábbelit kell viselniük, a vegyi laboratóriumokban dolgozóknak pedig olyan zárt lábbelit, amely ellenáll a veszélyes kémiai anyagoknak. A megfelelő cipő kiválasztása után a beszerzés következik, a legtöbb lábbelit már online is meg lehet rendelni.
A tökéletesen illeszkedő cipő:
A lábbelik kiválasztásakor az alábbi pontokat kell figyelembe venni:
- A cipő belső oldalának egyenesen a saroktól a nagy lábujjáig kell érnie, és a cipőnek szilárdan kell tartania a lábat.
- Az elülső résznek lehetővé kell tennie a lábujjak szabad mozgását.
- A cipőnek rendesen kell rögzítenie a lábat, hogy az ne csússzon ki belőle.
- Megfelelően kell a méretet kiválasztani a pontos illeszkedés érdekében.
- Ütéselnyelő talpbetét használata, ha a munkához kemény padlón kell sétálni vagy állni.
- A szoros vagy ráncos zokni begyűrődhet, ezért megfelelő méretű zoknit kell választani.
A környezet biztonságossá tétele
A kijelölt gyalogos utak biztosításával, a mozgó berendezések elválasztásával a gyalogos forgalomtól, valamint a biztonsági tükrök és figyelmeztető jelek telepítésével csökkenthetők a lábsérülések. Emellett speciális csúszásgátló padló vagy szőnyegek csökkenthetik az elcsúszásokat.
A lábsérülések aránya folyamatosan növekszik. A statisztikák egyértelműen kimutatják, hogy a lábsérülések 75%-a azért következik be, mert a munkavállalók nem tartják be a biztonsági eljárásokat. Ezeket megelőzéssel lehet hatékonyan csökkenteni.
